Hogyan lett a farkas az ember ellensége?
A kutya megszelídítése nem csak az ember életében nyitott új fejezetet. A továbbra is vadon élő farkasnak megváltoztak az életfeltételei-eleinte lassan, majd drámai gyorsasággal. Az ember még osztozott a vadon élő zsákmányon a farkassal, de a háziállatokkal pl: a kecskével, juhval és szarvasmarhával már nem közösködött .Amíg elég vadállat volt, ez nem jelentett komoly gondot a farkasok életében. Az ember sem tekintette még kártevőnek az állatot. Ám mikor a középkorban elkezdték kivágni az erdőségeket, majd ezt követően a vadak kipusztultak, nyilt harc kezdődött az éhes farkasok és a haszonállatokat birtokló ember között, az élelemért. A farkasnak nem maradt más választása: zsákmányul kellet ejtenie a földmüvesek jószágait is.
Ez volt hát a kezdete az ember és a farkas közötti, hosszú és egyedülálló ellenségeskedésnek. Szinte egyetlen más állatot sem irtak le olyan gonosznak, és nem üldözték olyan kíméletlenül azóta sem, mint a farkast. Európában a farkas váltotta ki a legnagyobb félelmet, róla született a legtöbb mese és mítosz. Ezekben a farkas legtöbbszőr a gonoszságot szimbolizálta. Rengeteg történet származik a régi időkből, s ezekben az ,,ordas" vad tetteiről beszélnek, a gonosz farkasról, amely nem csupán a 7 kecskegidát falta fel, hanem piroskát és a nagymamát is (akik végül a vadász segítségével mégis megmenekültek). Az Európai kultúra kétségtelenül IGAZSÁGTALANUL BÁNT a farkasokkal.
Talán ha a természet több, különleges szép vonással ruházza fel ezeket az állatokat mint pl: a rókát, akkor a farkasok is másképp vonulnak be az emberi költészetbe és mesevilágba.
Mindemellett az is előfordúl, hogy a szabadságot szinbolizálják pl: Petőfi Sándor költészetében, az olykor szolgahűséggel ,,vádolt" kutyákkal szemben.
Forrás: MIMICSODA farkasok