Ordas

Éles a szeme a vadnak,
ragadozónak, szabadnak.
Mint a kék tél s a gyötrelem,
világos és könyörtelen.

Ordas kapál az ugaron;
ugassatok az udvaron.
Vonítsatok, de ne nagyon,
meghallja az árny a fagyon.

Zúzmara-lógókkal illan,
jég fénye közt tovavillan;
a kín csattogó hercege,
álmunk házőrzője, ebe!

Friss havat zabál még s érzi
husotok, amint bevérzi.
Eltünődik, száját nyalja
s morog, de maga se hallja.

1932 József Attila

Bánat

Futtam, mint a szarvasok,
lágy bánat a szememben.
Famardosó farkasok
űznek vala szivemben.

Aggancsom rég elhagyám,
törötten ing az ágon.
Szarvas voltam hajdanán,
farkas leszek, azt bánom.

Farkas leszek, takaros.
Varázs-üttön megállok,
ordas társam mind habos;
mosolyogni próbálok.

S ünőszóra fülelek.
Hunyom szemem álomra,
setét eperlevelek
hullanak a vállamra.

1930. június József Attila

Farkasok

,,Homo homini lupus"

Mióta világ a világ,
főbe a fejsze belevág,
ember embernek farkasa,
öröktől ádáz ordasa.

Ordasok bár a farkasok,
hozzánk képest irgalmasok,
egymáshoz jók, hűségesek,
okosak, illedelmesek,
nem ölnek, csak ha éhesek.

Persze megesik, szentigaz:
köztük is gonoszra akadsz,
hisz néha – gondolj csak bele! –
farkas farkasnak embere.

Buda Ferenc

A farkasok dala

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

Petőfi Sándor

A farkas élet

Hol is kezdjem, hol is kezdjem,
Talán ott ahol kellene.
A quileute(kviljut)törzsek mondják azt:
A farkasok csodásak.
Hát jöjj és ismerd meg te is,
A farkasok csodás létét is.

Farkas farkas este a réten,
Hallom hangod az esti éjben.
gyere farkas gyere,
tőled én nem féle.
míg a nap süt, a hold fénye ragyog,
addig érted vagyok.
sokmindent terjesztenek rólad,
de én átlátok rajtad.

Farkas, farkas este a réten,
Hallom hangod az esti éjben.
Szined lehet szürke,tarka,
fekete,fehér, akár barna.
Kecsesen jársz,
akár motoszkálsz.
kölyköd védtelen,
ezért te véded.
Szíved nagy,
akár egy hadnagy.

Farkas, farkas este a réten,
hallom hangod az esti éjben.
Üvöltesz ó de szépen,
üvöltésedtől, jajj de félek.
Üvöltésedtől bíz én félek pedig csudaszép,
az a sok rossz mese, búta nép!
Elhiszik mind,ezért rossz neked,
ilyen rosszat kitalálni neked.
Búcsúzom végül én is,
a farkasok élnek mint én is.

Saját vers

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat